bevezeto-1-1

Tőkefinanszírozás a magyar kisvállalatoknak: 31 milliárdos program indult!

Az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures több mint 230 portfolió startuppal és 22 milliárd forintnyi befektetéssel a háta mögött, 31 milliárd forint tőkével rendelkező, új kkv üzletágat indított, amely a hazai kis- és középvállalati szektort erősíti a generációváltást, piaci konszolidációt és külföldi befektetés ösztönzést érintő tőkefinanszírozás terén. Az új üzletág szeptember óta működik, a Portfolio Láving Gusztávot, a kockázati tőkealap-kezelő KKV Befektetési Igazgatóját kérdezte az eddigi tapasztalatokról, a jövő évi tervekről, és arról, pontosan mi az, amit a kisvállalatoknál keresnek.

Szeptemberben indította el a Hiventures 31 milliárd forint tőkével új KKVPRO üzletágát: mi indokolta ezt a lépést? Ekkora potenciált látnak a legkisebb magyar cégekben? Az új üzletág indítása azt is jelenti, hogy kevesebb lehetőséget látnak már a startupoknál?

A startupok nem fogytak el, sőt a Hiventures továbbra is aktívan foglalkozik velük, hiszen a 2017-es indulásunk óta csaknem 2300 céggel vagy ötlettel találkoztunk , ebből mintegy 236-nak-nyújtottunk finanszírozást. Már az is látszik, hogy az idei tervünket felül tudjuk múlni a startupok esetében. Viszont folyamatosan azzal a kérdéssel találkoztunk, hogy meglévő, valós múlttal és visszakövethető tevékenységgel rendelkező cégeket hogyan tudnánk segíteni ugyanígy, tőkefinanszírozás formájában. Innen jött az ötlet, hogy hozzunk létre egy tőkealapot, amely törekvés egybevág a politikai-kormányzati szándékkal is: a 2030-as kkv-stratégiában a hét fókuszterületből három ehhez kapcsolódik.

Ezek

  • a generációváltás;
  • a kkv-k finanszírozáshoz jutása;
  • illetve a nemzetközi terjeszkedés.

Ezekhez kapcsolódóan jött létre a mi, összesen 31 milliárd forintos tőkealapunk. Terveink szerint ezt évente egyenlő részletekben szeretnénk kihelyezni a következő 8 évben.   

Hol húzódik a különbség startup és a kkv között?

Amikor mi kkv-król beszélünk, akkor régóta a piacon lévő cégekre gondolunk, minimum 300 millió, maximum 15 milliárd forint árbevétellel, ami megfelel a kis- és középvállalatok definíciójának. Jelenleg ebben a körben biztosítunk lehetőséget  a tőkekihelyezésre.

Láving Gusztáv Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

A startupok korai fázisban lévő, kockázatosabb  vállalkozások, amelyek innovatív ötletükkel szeretnének választ adni egy-egy problémára: ők nem egy újabb kisboltot akarnak üzemeltetni, ami ugyanúgy lehet nyereséges, jól működő, hanem valami teljesen mást akarnak, ami nem egy bevált piaci működés, mert még nem lett korábban letesztelve. Valahogy így lehetne elkülöníteni egy kkv-t és egy startupot.

Mekkora piaci rést jelenthet ez a szegmens, és milyen kihívásokkal szembesül egy kockázati tőkealap-kezelő ezen a téren? Vannak konkrét piacok is a fókuszban?

Az elmúlt hónapokban rengeteg megkeresés érkezett, amelyek épp feldolgozás alatt vannak. Illetve próbáljuk minél szélesebb körben megismertetni a piaccal ezt a terméket, és továbbra is visszajelzéseket gyűjtünk a szektoron belül. Tárgyalunk tanácsadó cégekkel, bankokkal, amelyek hasonlóan nagy kkv-ügyfélkörrel rendelkeznek. Fontos kiemelni, hogy nem összekötők szeretnénk lenni ezekben az üzletekben, hanem már előkészített üzleti lehetőségekről tárgyalunk. Amikor megvan a vevő és az eladó is, akkor ők megkeresnek bennünket, hogy finanszírozást kérjenek az üzlethez. Esetlegesen azért, mert nem szeretnék annyira kitenni magukat egy banki finanszírozásnak, vagy a bank a kockázatát csökkentenék úgy, ha a vásárló szerezne maga mellé egy tőkéstársat.

AZ IS ELŐFORDUL, HOGY A VÁLLALKOZÁSNAK NINCS MEG A MEGFELELŐ ÖNEREJE AHHOZ, HOGY EGY BANK FINANSZÍROZÁST TUDJON KÍNÁLNI. EZEKNEK A FELTÉTELEIRŐL TÁRGYALUNK VELÜK.

Piacok tekintetében a termelő vállalatok, a szolgáltató iparág, ami leginkább kézzel fogható nemcsak nekünk, hanem a bankoknak is. Úgy is nézhetjük, hogy nem a laptopról üzemeltetett, otthonról fenntartható cégeket keressük. Közel 50 megkeresés érkezett be eddig, 5-6 esetben már túl vagyunk az első körös döntésen. Azt gondolom, hogy 2020 első negyedévében már lesznek folyósított tranzakciók.

Pontosan mi az, amit a Hiventures keres egy kkv-nál? Mik azok a helyzetek, amiben egy kockázati tőkealap-kezelő segíteni tud egy magyar kisvállalat működésében?

Az elmúlt három évben három főbb célterületet azonosítottunk. Az egyik a generációváltás, amely azért érdekes, mert a rendszerváltáskor induló cégek tulajdonosai most átlagosan 65-70 év között vannak, és 80 százalékban úgy gondolják, hogy a gyerekeiknek szeretnék továbbadni a vállalkozásukat, viszont a gyerekeknek csak a 20 százaléka szeretné átvenni. Itt abban tudunk segítséget nyújtani, hogy ezek a generációváltásban érintett tulajdonosok rendezetten tudják értékesíteni a cégüket akár a jelenlegi menedzsmentjüknek, akár külső befektetőnek, a célunk pedig az, hogy ezek a hazai családi vállalkozások ezáltal továbbra is magyar kézben maradjanak.A másik célterület abból fakad, hogy a jelenlegi kkv-struktúra Magyarországon nagyon kis mérettel rendelkezik, 90 százalékuk mikrovállalkozás. Innentől kezdve nem tudnak olyan hatékonyak lenni, hogy akár itthon, akár nemzetközileg meg tudjanak erősödni, és sokkal eredményesebben működjenek. Ahhoz, hogy ezeket a szinergiákat ki tudják használni, felvásárlásokhoz, fúziókhoz tudunk biztosítani nekik forrást.

Láving Gusztáv Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Azaz, ha van egy kis fröccsöntő üzemem, és mellettem van egy szerszámgyártó cég, amelyik szintén kis méretben dolgozik, valószínűleg sokkal eredményesebben tudnánk együtt dolgozni, ha összeállnánk, megvásárolnám a másik céget. Kevesebb operációval - legyen az HR, marketing, beszerzés - lehetne ezeket megoldani, ezáltal sokkal hatékonyabb lenne a működés. A piaci konszolidációs programunk keretében ezeknek a cégeknek tudunk befektető partnerei lenni. A harmadik kihívás a nemzetköziesedés. A külföldi befektetést ösztönző programmal célunk, hogy a kkv-k export tevékenységét, a régiós, valamint nemzetközi piacokon való megjelenését és terjeszkedését ösztönözzük. Jelenleg ez a szektor mindössze 20 százalékos részarányt képvisel az exportból, és csak 11 százalékuk exportál egyáltalán bármit. Itt azt a trendet látjuk, hogy már sokkal hatékonyabb az, ha az adott országban valaki céget vásárol vagy alapít, mint ha Magyarországról látja el ezeket a piacokat.

Évek óta a bankok fókuszában van a céges öröklés, a rendszerváltás körül indult családi vállalatok átadása. Mit tapasztalnak, mennyire létező még ez a probléma, és mennyire keresik a megoldást tudatosan a cégvezetők?

A helyzet továbbra is fennáll, sok KKV küzd ezzel. A probléma hasonló, mint a biztosításoknál. Amikor el akarsz adni valakinek egy biztosítást, az emberek többségének az az első gondolata, hogy vele úgysem fog megtörténni. Hozzám nem fognak betörni, én nem fogom összetörni az autómat, nem fogom eltörni a lábamat síelés közben. Amíg ez nem történik meg nagyon közeli hozzátartozónkkal vagy velünk, addig ezekről nem veszünk tudomást. Többféle helyzettel találkozunk a céges öröklések kérdésénél. Vannak azok a vállalkozások, ahol a tulajdonos tényleg azt gondolja, hogy ő örökké fog élni. Jó egészségnek örvend 60-70 évesen, nem is tudja elképzelni az életét anélkül, hogy ezt csinálná, és ezért nem akar hallani erről a kérdésről.

UGYANAKKOR SOK OLYAN TULAJDONOS VAN, AKI MEGPRÓBÁLTA, ODAVITTE A GYEREKÉT A CÉGHEZ, DE A GYERMEK NEM EBBEN LÁTTA A JÖVŐJÉT. AMI JÓ HÍR, AZÉRT VANNAK MÁR NÉHÁNYAN, AKIK TANÁCSADÓ SEGÍTSÉGÉT KÉRTÉK ÉS ELKEZDTEK A VÁLLALATUK JÖVŐBENI UTÓDLÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL TÁRGYALNI, FELKÉSZÍTENI AZT EGY ÁTADÁSRA.

Azt gondolom, hogy az a legfontosabb, hogy erről időben elkezdjenek beszélgetni a saját vállalkozásban. Amikor bekövetkezik a baj, a tulajdonos már idős vagy rossz egészségi állapotba kerül, akkor már nem tudja megfelelően képviselni a vállalatot és a tárgyalások során alacsonyabb cégértéket fognak megállapítani, így az örökös nem kapja meg a vállalkozás valódi értékét. Ezért fontos időben felkészülni.